Korábbi írásunkban, a kazáncsere folyamatának a bemutatásakor már beszéltünk a gázkazánunk
fontosságáról. Kellemes hőmérsékletet és meleg vizet biztosítanak számunkra, amely nélkül manapság
már nehéz lenne elképzelni az életünket. Viszont bármennyire megbízható is a mostani, az élettartama
véges, így előbb-utóbb elkerülhetetlen a cseréje.
Milyen hátrányokkal járhat ha halogatjuk a kazáncserét?
Mint említettük, az elavult kazánok számos hátránnyal járhatnak, amik nemcsak a kényelmünket, de a
költségeket és a biztonságot is befolyásolhatják.
1. Alacsony hatásfok és magas fogyasztás
A régi kazánok hatásfoka alacsonyabb, ami azt jelenti, hogy több gázt fogyasztanak ugyanannyi hő
előállításához. Ennek eredményeként a fűtési költségek magasabbak, hiszen több energiát igényelnek az
optimális hőmérséklet eléréséhez. Ezzel szemben a modern kondenzációs kazánok jelentősen jobb
hatásfokot kínálnak, így kevesebb energiával képesek ugyanolyan, vagy akár jobb teljesítményt nyújtani.
2. Környezetszennyezés
Az elavult kazánok magasabb szintű károsanyag-kibocsátással járnak, mert az égés nem annyira hatékony,
mint a modern készülékek esetében. Ennek következtében több szén-dioxid és egyéb káros anyag kerül a
levegőbe, ami hozzájárul a légszennyezéshez és a klímaváltozáshoz. Az új kondenzációs kazánok
környezetkímélőbb technológiával dolgoznak, mivel az égési folyamat során keletkezett hőt is
visszaforgatják az égéstermékből, ezáltal csökkentik a károsanyag-kibocsátást.
3. Nagyobb karbantartási igény és több meghibásodás
Az idősebb kazánok rendszeresebb karbantartást igényelnek, és a meghibásodás kockázata is magasabb.
Az elöregedett alkatrészek gyakrabban szorulnak cserére, és sokszor nehezen találni hozzájuk
pótalkatrészeket. Ez nemcsak több időráfordítást és költséget jelent, hanem növeli a kazán teljes
üzemeltetési költségét is. Ezzel szemben egy új kazán kevesebb karbantartást igényel, megbízhatóbban
működik, és hosszabb élettartammal rendelkezik.
4. Alacsonyabb biztonsági szint
A régi kazánok biztonsági rendszerei általában nem olyan fejlettek, mint a modern készülékeké. A
hagyományos gázkazánok például sokszor nyílt égésterűek, vagyis az égéshez szükséges levegőt a
helyiségből szívják el, ami veszélyes lehet, ha nem megfelelő a szellőzés. Az újabb, zárt égésterű kazánok
azonban épületen kívülről szívják a friss levegőt, ezáltal biztonságosabb működést biztosítanak.
5. Zajszennyezés
Az elavult kazánok gyakran zajosabban működnek, ami különösen zavaró lehet a fűtési időszakban. A
korszerű kazánok halkabbak, és a működésük során kevesebb vibrációt, zörgést okoznak, így
csendesebbek és komfortosabbak a háztartás számára.
A fenti felsorolásból látszik, hogy egy új kondenzációs kazánra váltáskor olyan előnyökkel számolhatunk,
mint az energiahatékonyság, kényelem, környezettudatosság, biztonság.
Milyen lehetőségeink vannak gázkazán cseréjekor?
Alapvetően két fő gázkazán típust különböztetünk meg, a nyílt- és a zárt égésterűt. Mint említettük a nyílt
égésterű helyiséglevegő függő, a zárt attól független. A nyílt égésterű kazánok mára korszerűtlenné és
adott esetben veszélyessé is váltak. Telepítésükkor bizonyára szakszerűen odafigyeltek a levegő-
utánpótlás biztosítására, azonban a nyílászárók cseréjével, a helyiségek közti szellőzők befalazásával
életveszélyes helyzetek alakulhatnak ki. Ugyanis ha nincs meg az égéshez szükséges levegő-utánpótlás,
akkor nem csak a kazán nem fog megfelelően működni, de számunkra is elfogy az oxigén.
A másik problémát a régi kémény okozhatja. Előfordulhat, hogy a különböző okokból az évek során
leszűkült keresztmetszetű kémény már nem elégíti ki a készülékünk huzatigényét. Ilyen okok lehetnek
például béleletlen téglakéménynél az erodálódó kéményfalból leeső darabok, vagy a korom egyre
vastagabb lerakódása. Ilyenkor pedig fennáll a szénmonoxid-visszaáramlás lehetősége, ami akár halálos
kimenetelű is lehet.
A fenti okok miatt szorultak ki a piacról a nyílt égésterű készülékek és vették át a helyüket a sokkal
korszerűbb és biztonságosabb zárt égésterű kazánok. Az úgynevezett turbós kazánok térhódítása után a
kondenzációs kazánok előtérbe kerülését egy uniós jogszabály tette lehetővé, amelyet Magyarországon
2016. július 1-től alkalmaznak. A jogszabály értelmében a beépíthető kazánok körét (néhány kivételtől
eltekintve) lényegében a kondenzációs kazánokra szűkítették, mivel azóta csak olyan kazán telepíthető,
aminek a szezonális hatásfoka legalább 86 százalék.
A kondenzációs kazán
Mint azt fentebb olvashattuk a kondenzációs kazán rendelet értelmében gyakorlatilag ez az egyetlen
gázkazán típus, aminek beépítésére ma engedélyt kaphatunk. A kondenzációs elven működő gázkazánok
napjaink legkorszerűbb fűtéstechnikai termékei közé tartoznak. A fosszilis energiahordozókat felhasználó
berendezésük közül a legnagyobb mértékben hasznosítja a fűtőanyag energiatartalmát, miközben a
legkevésbé terheli a környezetet, így működésen nem csak kiemelkedően gazdaságos, de egyúttal
környezetbarát is. A kondenzációs kazánok a hagyományos gázkazánokhoz képest 20%, a régebbi
kazánokhoz, illetve a konvektorokhoz viszonyítva pedig akár 30%-os energiamegtakarítást is elérhetnek.
Így mindamellett, hogy energiát és pénzt spórolhatunk, csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat is.
A miértekre a válasz a működési elvben keresendő. Alapvetően a gázkazánok a földgáz elégetéséből
nyerik a hőt: a földgáz nagyobb részt metánból áll (CH4), ami egyesül a levegő oxigénjével (O2) – majd a
reakció során nagy mennyiségű, magas hőmérsékletű hő, égéstermékként pedig szén-dioxid (CO2) és víz
(H2O) keletkezik.
Az égési folyamat során keletkezett hőt a fűtési rendszer hasznosítja, majd a kéményen vagy az egyéb
égéstermék elvezető rendszeren keresztül távozik az égéstermék. A különbség a kondenzációs gázkazán és
a hagyományos gázkazán között a távozó égéstermék hőmérséklete.
A hagyományos gázkazánok esetén a távozó égéstermék hőmérséklete 140-150 C°, de az égéstermékkel
együtt nagy mennyiségű, magas hőmérsékletű vízgőz is távozik. Ez a vízgőz a kémény falán belülről
lecsapódva agresszív, savas kémhatású párát képez. A benne lévő hőenergia elvész, és a kémény anyagát
is károsítja.
Ezzel ellentétben a kondenzációs kazán kialakítása lehetővé teszi, hogy az égéstermékben lévő, magas
energiatartalmú vízgőz átadja a párolgáshőjét, az úgynevezett rejtett hőjét a rendszerben keringő
fűtővíznek. Mindezt úgy éri el, hogy a füstgázt a kazánba visszatérő alacsony hőmérsékletű fűtővíz
segítségével lehűti egészen arra a hőfokra, ahol az égéstermékben lévő, gőz halmazállapotú víz
kicsapódik. Ezt hívjuk kondenzációnak, innen ered a kondenzációs gázkazán név is.
A kondenzációs kazánok üzemeltetése lényegesen olcsóbb, mint elavult elődeiké, így gyorsan megtérülhet
a befektetés. Különösen akkor, ha alacsonyabb hőmérsékletű hőleadó rendszert üzemeltetünk vele, mint a
padlófűtés vagy a falfűtés. Ha radiátoros kivitelben szeretnénk használni a kazánt, akkor célszerű a
szigetelést is ellenőrizni és szükség esetén korszerűsíteni, mert ezzel sokat javíthatunk a készülék
hatékonyságán, illetve a rendszer energia- és költségtakarékosságán.
Összességében tehát a kondenzációs kazán alacsony hőmérsékleten, sokkal kisebb veszteséggel működik,
mint egy hagyományos kazán, ami által sokkal több energiát hasznosít, mint elődje. Továbbá a
hagyományos kazánnal ellentétben a kondenzációs kazán képes arra, hogy felhasználja a keletkező
égéstermék vízgőz tartalmának az energiáját, emiatt a kondenzációs kazán akár 30%-kal kevesebb
földgázt fogyaszthat a hagyományos kazánhoz viszonyítva. Összegezve ezért annyira gazdaságos a
kondenzációs kazán működése.
