Szigetelt rendszerek, „hibrid” rendszerek
Ebben a részben bemutatjuk az előző két rendszer (egyfalú és koncentrikus) felhasználásának egymással ötvözött lehetséges változatait, valamint a szigetelt rendszereinket a kondenzációs égéstermék-elvezetéshez.
„Hibrid” rendszerek
Mint írtuk, a legnépszerűbb égéstermék-elvezetési mód a „cső a csőben” rendszer. Felújítások során, ha
van meglévő pormentes kéménykürtő, akkor lehetőségünk van onnan nyerni az égéshez szükséges
levegőt. Ha eleve bélelt gázkéményünk volt az általában elegendő, hogy pormentesnek minősüljön,
legfeljebb egy megfelelő tisztítást igényel. Vegyes tüzelés után erre a célra általában már nem használható
a kürtő. Ha a hő- és áramlástechnikai méretezés is alátámasztja, akkor a kéményig koncentrikusan
vezetjük a nyomvonalat, majd egy talpas könyök beépítésével egyfalú rendszert használunk. Az
égéstermék így a folytonos, nyomástömör belső csövön keresztül távozik, a levegő pedig a béléscső és a
kémény „fala” közötti résen keresztül érkezik, legtöbbször a kitorkollástól. Amikor lehetséges, minden
esetben merev falú csövet használjunk, viszont amennyiben a kéménykürtőben elhúzás van, akkor
használhatunk flexibilis csövet is.
Itt is, mint a kondenzációs kéményrendszerek nagy többségénél legtöbbször a PPs rendszereket
használják, de lehetőségünk van rozsdamentes acél rendszerrel kivitelezni az égéstermék-elvezetőnket.
Bizonyos esetekben a PPs és INOX rendszert párosíthatjuk is, azonban az anyagok közötti váltásra egy
rendszeren belül csak egyszer van lehetőségünk. Erre az anyagváltásra a legtöbbször akkor kerül sor,
amikor a meglévő kürtőnk elhúzást tartalmaz és ezzel egyidejűleg túl hosszú is a vezetési hossz a
méretezés szerint. Mivel a PPs flexibilis cső felületi érdessége sokkal nagyobb, mint az INOX flexibilis
csőé, így az utóbbival folytatjuk a megkezdett PPs/Alu rendszert. Ilyenkor már a talpas könyökünk is
INOX kell legyen, valamint a kürtőfedélnek is.
Kötelezően INOX bélelést kell alkalmaznunk, ha van szomszédos kéményjárat, amiben vegyes tüzelés
füstelvezetése történik, mert ilyenkor fennáll a lehetősége, hogy a forró füstgáz, esetleg egy koromkiégés
eldeformálja a PPs csövet. A bekötő szakasz viszont ebben az esetben is maradhat PPs/Alu.
Ritkán, de előfordulhat a fentiek fordítottja is, amikor a két külön ágat (égéstermék-levegő) egy közösítő
idom segítségével koncentrikus rendszerré alakítunk. Lakossági felhasználásban ez annyira ritka, hogy
inkább csak érdekesség képen említettem.
Szigetelt rendszerek
Akár osztottan, akár koncentrikusan kezdtük el az égéstermék-elvezetőnk kiépítését előfordulhat, hogy
valamilyen okból szigetelt rendszerre kell váltanunk. Ez az ok általában, ha nincs, vagy valamiért nem
használható megfelelően a meglévő hagyományos kéményünk. A szigetelt rendszer lényege, hogy a
kondenzációs gázkészülék égésterméke egy zárt, hőszigeteléssel és mechanikai védelemmel ellátott,
szerelt jellegű rendszerben távozik a szabadba. A rendszer a megfelelő idomok hozzáadásával
összekapcsolható a koncentrikus és az egyfalú rendszerrel is. Alkalmas egyedi-, kaszkád rendszerű-, vagy
akár gyűjtőkéményként is főként kültéri telepítéssel.
A szigetelt kémény anyagát tekintve lehet PPs/INOX, vagy INOX/INOX. Az átmérők igen tág határok
között mozognak, a legkisebb méret a lakossági kondenzációs kémény, mely 80/130 mm vagy 80/140
mm, attól függően, hogy melyik anyagot választottuk, de az ipari felhasználók akár az 600/650 mm
méretben is rendelhetik. A PPs/INOX rendszernél a legnagyobb rendelhető méret a 160/213 mm, e felett
csak INOX/INOX rendszert tudunk adni, a kívánt célnak megfelelő anyagminőséggel és
anyagvastagsággal.
A PPs/INOX rendszerünk belső csöve a speciális műanyag cső, aminek a hőmérsékleti osztálya T120oC,
nyomásosztálya pedig H1, azaz 5000 Pa a nyomásállósága. Az INOX/INOX szigetelt rendszerünk belső
csöve 0,6mm vastag 1.4404 anyagminőségű rozsdamentes acél, ami T200oC hőmérsékleti osztályba
tartozik és 200Pa (P1) nyomásállósággal bír.
Mindkét rendszernél 25mm vastagságú, nagy testsűrűségű kőzetgyapot, valamint 0,5mm vastagságú
rozsdamentes acél köpenycső biztosítja a hőszigetelést és a mechanikai védelmet.
A PPs csöveknél az EPDM tömítés minden esetben tokban, a csövön belül helyezkedik el. Az INOX-nál
D160-as átmérőig a PPs-hez hasonlóan belső gumigyűrű van, efelett csövön kívüli külső tömítéssel
rendelkeznek. Mindkét szigetelt rendszer elemeit csőösszeszorító bilinccsel kell egymáshoz kapcsolni,
ami minden esetben automatikusan tartozék.
Szigetelt rendszereink, mint említettük összekapcsolhatóak a koncentrikus és az egyfalú rendszereinkkel
is. Ha koncentrikus rendszerhez csatlakoztatjuk a szigetelt kémény rendszert, akkor a korábban leírt
módon alakítsuk ki a belső térben a kéményt, megfelelő ellenőrző idomokkal, rögzítéssel. Mikor a külső
térbe érünk, egy speciális légbeszívó idomot (kép) használjunk, mely a koncentrikus rendszer utolsó
eleme, de egyben a szigetelt rendszer első eleme is. Tehát ettől az idomtól kezdve a függőleges
szakaszunk már szigetelt.
Ha egyfalú rendszerhez csatlakoztatjuk a szigetelt kémény rendszert, akkor is a korábban leírtak alapján
alakítsuk ki a belső térben a kéményt, megfelelő ellenőrző idomokkal, rögzítéssel, majd a szabadba érve
váltsunk át szigetelt rendszerre az erre a célra kialakított átalakító idom segítségével. Itt a légbevezetést
külön csövön oldjuk meg.
A szigetelt rendszerek csövei nem vághatóak, ezért mindig válasszunk megfelelő méretet, a tervezésnél
vegyük figyelembe, hogy 0,25m, 0,5m és 1m-es csövekből választhatunk. A rendszerünk lezárásához
használjunk torkolati kúpot, ami a legkisebb ellenállással tudja az égésterméket a szabadba juttatni.
