Egyfalú, osztott rendszer
Gyakran alkalmazott műszaki megoldás a kondenzációs kazánok égéstermék-elvezetésére az osztott,
szétválasztott rendszer. Mint a neve is mutatja, ennek a rendszernek a lényege, hogy két külön csővel
valósítjuk meg a zárt égésterű működés feltételeit. Az egyik csövön távozik az égéstermék, a másikon
érkezik az égéshez szükséges levegő. Mivel ezeknek a csöveknek az alaki és súrlódási ellenállása
kedvezőbb, mint a koncentrikus égéstermék-elvezetőknek, így jóval hosszabb rendszereket lehet
kivitelezni a segítségével. Jellemzően kisebb átmérőjű csöveket kell használnunk és sokszor csak ilyen
módon valósítható meg egy kémény bélelése.
Anyagát tekintve, mint a kondenzációs kéményeknél általában, legtöbbször speciális műanyag (PPs), de
lehet rozsdamentes acél (INOX) is. A merev csöveken kívül létezik flexibilis kivitel is, amivel az elhúzott
kémények bélelését tudjuk megoldani.
Mivel a kondenzációs kazánok zárt égésterűek, így az egyfalú rendszer elemeinek túlnyomásos
kivitelűnek kell lennie, amit tokos-gumigyűrűs illesztésekkel oldanak meg. Csakúgy, mint a koncentrikus
rendszernél az egyfalú rendszer is csak beltérbe telepíthető, kivéve természetesen a tetőn kívüli
kitorkollási szakaszt. A kémény nyomvonalát a lehető legkevesebb iránytöréssel, minden lehetséges
esetben függőlegesen, a tető síkja fölé kell kialakítani.(1.kép.)
A „levegő oldal” kialakítása:
Az égési levegőt jellemzően a homlokzatról, világítóudvarból, de minden esetben külső szabad légtérből
kell vételezni. A beszívás helyén védőrács, rovarrács elhelyezése szükséges. A csőrendszer
tisztíthatóságáról a megfelelő számú tisztítóidom beépítésével kell gondoskodni. A levegő ág 2 méter
feletti vízszintes szakaszát nedvességre érzéketlen hőszigetelő anyaggal kell ellátni, hogy megelőzzük a
cső lakótéri felületére történő páralecsapódást. (2.kép)
A „füstgáz ág”:
Miután a tüzelőberendezés füstcsonkjára csatlakoztattuk az úgynevezett osztó idomot az első beépítendő
idom minden esetben egy tisztító, ellenőrző idom legyen, ami elengedhetetlen a kéményseprő által végzett
tömörségi vizsgálathoz. Szintén ellenőrző idom beépítése szükséges minden második iránytörés után,
valamint ha túl hosszú egy adott szakasz. Az esetleges iránytöréseket és elhúzásokat 15, 30, 45 és 90
fokos idomokkal tudjuk megoldani. (3. és 4.kép)
Innen a nyomvonalvezetés leggyakrabban meglévő kéménykürtőben történik merev vagy flexibilis
formában. De folytatódhat szerelőaknában, vagy szigetelt, szerelt rendszerként világítóudvarban vagy
homlokzaton is.
Szétválasztott rendszer esetén a „cső a csőben” rendszerrel ellentétben a kazán nem érzékeli az esetleges
tömörtelenséget, meghibásodást, így le sem tudja tiltani a működést, ezáltal az égéstermék szabadon
visszaáramolhatna a lakótérbe is. Ezért a kürtőben vezetett rendszer esetén a kürtő biztonsági
átszellőztetése szükséges. Ennek megfelelően a meglévő kémény utólagos bélelésénél a lezárást
kürtőfedéllel valósítsuk meg és az átszellőzésről a bekötési magasság alatt beépített perforált
kéményajtóval gondoskodjunk. (5.kép) Az égésterméket elvezető cső és a kürtő belső falazata között
minimum 2cm-es légrésnek is maradnia kell. A béléscsöveket lássuk el a megfelelő számú távtartóval,
flexibilis bélelés esetén használjuk az erre rendszeresített speciális bilincset. A flexibilis csöveket
kizárólag az égéstermék ágba és csak a függőleges szakaszba szabad telepíteni, a kürtőbe beépített talpas
könyök után. A PPs flexibilis csöveink az átmérőjüktől függően méterenként 2 vagy 3 helyen vághatóak,
ahol a gumitömítésnek kialakított tokok találhatók. Apa/anya toldat kialakításuknak köszönhetően merev
csővel, bármely idommal, vagy akár saját magukkal is összeépíthetőek. (6.kép) Az INOX flexibilis
csöveinknél az alsó- és a felső végeire kapcsolóidomot kell beépíteni, melyeket hőálló szilikon
tömítőanyaggal kell rögzíteni.
Mind a levegő-, mind pedig a füstgázoldalnál használjunk megfelelő számú és minőségű statikai rögzítőt
(bilincset). Ha idegen térbe megyünk át akár vízszintesen, akár függőlegesen megfelelő mechanikai
védelemről és 90 perces tűzállóságról szükséges gondoskodnunk mindkét ág esetében. Ez a gyakorlatban
legtöbbször a tűzálló gipszkartonnal történő elburkolást jelenti.
A rendszer elemei, mint említettük tokosan csatlakoznak egymáshoz gumigyűrűs tömítésekkel. A
kivitelezés során vigyázni kell, hogy ezek a tömítések összerakásnál a helyükön maradjanak, ne
forduljanak ki a tokból. Ennek érdekében soha ne magát a tömítést kenjük be az amúgy ajánlott semleges
szilikonzsírral, hanem a belerakandó cső vagy idom alját vékonyan. Különösen igaz ez, ha vágnunk kell a
csövet. A vágás során keletkezett maradványokat gondosan el kell távolítani, végüket az eredetihez
hasonlóan ívesre kell kialakítani.
A kondenzációs kéményekhez való egyfalú rendszerek széles választéka fellelhető nálunk. Legyen szó a
lakossági felhasználásnál legtöbbször szükséges kisebb átmérőkről, vagy a nagy teljesítményű
berendezéseket kiszolgáló rendszerekről, kínálatunk kielégíti az összes felmerülő igényt.
PPs rendszereknél az általunk forgalmazott átmérők D60-tól D200-ig terjednek. E fölött már INOX
rendszereket kínálunk, ahol az átmérő D60-tól egészen D600-ig áll rendelkezésre. Egyedi gyártásban,
projekt szinten az átmérő ennél is nagyobb lehet, gyártónk eddig legyártott legnagyobb átmérőjű
rendszere például D1200-as.
Az összes PPs egyfalú rendszerünk természetesen megfelel a hatályos szabványoknak és minden olyan
kondenzációs kazánhoz alkalmazható, amelynél a füstgáz hőmérséklete nem haladja meg a 120oC-ot
(T120) és a kazán gyártója engedélyezi a készüléktől külön tanúsított égéstermék-elvezető alkalmazását
(C6x). H1-es nyomásosztályú termékcsalád, amely 5000Pa nyomásállóságot biztosít.
INOX egyfalú rendszereink is minden szabványnak megfelelnek, T200 vagy T300-as hőmérsékleti
osztályú tömítéssel rendelhetőek és P1-es (200Pa) nyomásosztályúak.
Mind a PPs, mind pedig az INOX egyfalú rendszerelemek felhasználhatóak az égéstermék-elvezetés más
területein is, mint a kaszkád-, vagy gyűjtőkémény rendszerek, de ezekről egy későbbi bejegyzésben
olvashatnak.
