Mitől kátrányosodik a kéményem? Mit tudok tenni ellene?

A kátrányosodás mértékét nagyban befolyásolhatja a tüzelőanyag fajtája, mérete, nedvességtartalma és fűtőértéke. A fa csökkenő nedvességtartalmával egyenes arányban nő a fűtőértéke. Általánosságban a kazánokban minden fa fajta elégethető, azonban az a legideálisabb, ha a nedvességtartalom nem haladja meg a 20 %-ot. A füstgázban a szén-dioxid és vízgőz részben vegyül és szénsav keletkezik, a kevés kén, kén-dioxiddá és kén-trioxiddá ég el, amelyek vízgőzzel keveredve kénessavvá, kénsavvá válnak. A kéményfejben lehűlő-visszahűlő égéstermékből a vízgőz a kürtő felületén kicsapódva a szerkezetben kapilláris kondenzációt, páradiffúziót okoz, amely kiszellőzés, elvezetés nélkül tovább roncsolja az égéstermék-elvezető szerkezetet. A szénsav és a kénessav viszonylag gyenge savak, de a kénsav erős sav. Ezek megtámadják az égéstermék-elvezető belső héját – kürtőt, köpenyt és egyéb épületszerkezeteket. A kénessav – különösen az egyhéjú, falazott kéményeknél – a tégla és habarcs szabad mésztartalmát megtámadva gipsszé alakul át, és térfogat-növekedés miatt roncsolja, szétfeszíti a kémény szerkezetet. Az égéstermék-elvezető anyagai, egyhéjú és többhéjú kémények esetén is, alapvetően szilikátok, azaz lúgos kémhatású anyagok, amelyek a füstgázból kicsapódó savakkal sót alkothatnak, amiből kialakul a szerkezetek korróziója. Ezért meghatározó feltétel a kémények választásánál a savállóság.
Amivel védekezni tudunk a kátrányosodás ellen az a megfelelően száraz tűzifa, amit legalább egy évig szárítunk a felhasználás előtt szabad levegőn. Gondoskodnunk kell a megfelelő égéstermék-elvezetésről és minél kevesebb iránytöréssel csatlakoztatni a füstcsövet a kéménybe.
Saválló béléscső: http://kemenyraktar.hu/egyfalu-belescsovek/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.