Hasznos információk a kéményseprés változásairól…

Tavaly az év második felében a katasztrófavédelem feladata lett a lakossági kémények ellenőrzése az ország 16 megyéjében. Az év végi feladatok egy részét idénre kellett átütemezni. A szakszervezetek szerint azért, mert az OKF létszámhiánnyal küzd, az állami szerv viszont a kataszterek hiányosságaival magyarázza a csúszást. A kéményseprőpiac a harmadára esett vissza a rezsicsökkentés miatt, a még életben lévő cégek a vállalkozásokon próbálják behozni a kiesett bevételeiket. A jogszabályváltozások miatt viszont nem lett veszélyesebb az ellenőrzés.

Egy V. kerületi bérház tetején jelentette be 2013 májusában Németh Szilárd rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos, hogy a kéményseprés árait is csökkenti az állam. Akkor még csak arról döntöttek, hogy az ellenőrzések addigi 4000 forintos maximális díjösszegét megfelezik. Az évi egyszeri kiadás mérséklése a lakosság számára szinte alig érzékelhető volt, a kéménysepréssel foglalkozó cégek viszont komolyan megérezték az árcsökkentést. Tavaly pedig már az egész szektort megrengette, amikor a szolgáltatást az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) alá rendelték először 13, majd 2017. január 1-től már 17 megyében.

Ráadásul a szabályozás abban is módosult tavaly, hogy az évi ellenőrzéseket megritkították: a gázkéményeket kétévente, a szilárd tüzelésű fűtőberendezések elvezetőrendszereinek vizsgálatát négyévente csak egyszer kell elvégeztetni.

A piaci szereplők kivérzésére jó példa a Magyar Kémény Kft. esete, amelynek a rezsicsökkentés előtti években rendre 10-20 millió forint közötti mérleg szerinti eredménye volt, majd 2013-ban 88 millió forintos veszteséget könyvelt el, ez 2015-ben már 103 millió forint volt. Tavaly pedig felszámolás alá került a vállalkozás. A gazdasági vállalkozásoknál, azaz a nem lakossági ügyfeleknél elvégzett, szabadon árazható ellenőrzések ugyanis nem termelték meg a működéshez szükséges bevételt.

Mindenkinek nehéz átállás

Az átállás nemcsak a kéményseprő cégeknek okozott nehézségeket: az OKF-hez is sok feladat került. A szervezet korábban nem végzett ilyen ellenőrzéseket, így rászakadt a 4,5-5 milliósra becsült magyarországi kéményállomány 85-90 százalékos lakossági része. Így ki kellett alakítani a feladatellátási rendszert, valamint dolgozókat találni.

Ez utóbbi viszont kifejezetten nehéz feladat, épp a 2013-as jogszabályváltozás miatt. A 2000 forintban maximalizált ár miatt a kéményseprőcégek kétharmada megszűnt vagy jelentősen leépítette állományát. Ez pedig magával hozta azt, hogy a munka nélkül maradt kéményseprők közül sokan elhagyták a pályát, sokan pedig külföldön helyezkedtek el, általában más területeken – mondta Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szervezetének (KOSZ) elnöke a Napi.hu-nak.

Vámos szerint sok korábbi kéményseprő nem tudott elhelyezkedni az OKF-nél. Általános problémaként említette, hogy a szakemberek az egészségügyi követelményeknek nem felelnek meg. Volt olyan kolléga, aki kifogástalan mesterember, de a hallásvizsgálaton bukott meg. A feltételek olyan szigorúak, mintha azokat a tűzoltókra írták volna ki – fogalmazott Vámos.

A szakszervezeti vezető szerint azért sem könnyű kéményseprőket találni, mert a szakma nem vonzó a fiataloknak. Életpályamodell kialakítását javasolják, valamint a képzési rendszer átszervezését, azonban egyelőre hiába kereste az érdekképviselet a belügyi tárcát, még nem fogadták őket és visszajelzést sem kaptak.

Az oktatási modell átalakítása egybecseng a katasztrófavédelem törekvésével. Vámos szerint üdvözlendő, hogy már van kéményseprő és kéményseprő-mesterképző is a szervezetnél, de szerinte kevés ember számára elérhető. Ez egyelőre a katasztrófavédelem saját embereinek elérhető, nyitottabbá kellene tenni, hogy azok a szakemberek is részt vehessenek ebben, akik több éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek, de az eddigi munkáltatójuk nem foglalkozott a képesítésükkel – véli Vámos.

A kéményvizsgálatok számának csökkentését ráadásul a lakosságra is veszélyesnek tartja: szerinte az ellenőrizetlen, nem átjárható kémények miatt megnőhet a szén-monoxid-mérgezésben elhalálozó emberek száma. A jogszabály nemcsak az elvezetések vizsgálatát, de a fűtőberendezések ellenőrzését is kötelezővé tette 2012 óta a kéményseprők számára – mondta Vámos, arra utalva, hogy jellemzően a legtöbb halálesetet nem a kémények problémái, hanem a fűtőszerkezetek nem megfelelő működése okozzák.

Az érdekképviseleti vezető az elmúlt időszakban a sajtóban többször is elmondta, hogy értesülései szerint az OKF sem bírja a rengeteg feladatot. Még úgy sem, hogy csak feleannyi ellenőrzést kell elvégezni, mint korábban, amikor évenkénti egy kötelező ellenőrzés volt.

Az OKF szerint árnyaltabb a helyzet

Az OKF jelenleg 550 kéményseprőt foglalkoztat, azaz megvan a lakossági sormunka ellátásához szükséges személyi állomány. A múlt évről valóban több ellenőrzést átütemeztek az idei évre – tudta meg lapunk Mukics Dániel tűzoltó őrnagytól, a katasztrófavédelem helyettes szóvivőjétől. Ezt azonban nem a létszámhiánnyal, hanem azzal indokolta, hogy a korábbi szolgáltatók által átadott nyilvántartások pontatlanok és hiányosak voltak, sokkal több kéményt kell ellenőrizniük, mint amennyit az átvett kataszterek alapján terveztek.

Jelenleg is képzünk kéményseprőket, hogy hosszú távon is megfelelő létszámban legyenek szakemberek. A megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakmunkásokból mestereket, a betanított munkásokból pedig szakmunkásokat képzünk – tette hozzá Mukics. Az pedig a szervezet honlapján is olvasható, hogy legutóbb decemberben vettek fel mintegy száz új dolgozót, mert bővült az ellátási területük októberben Tolna és Zala, majd Bács-Kiskun, valamint Baranya megyékkel.

Idén 2,3 millió lakossági kémény ellenőrzését és tisztítását végzi el a szervezet, várhatóan határidőre. Ráadásul 2017. január 1-jétől Csongrád megye hét települése is a katasztrófavédelemhez került.

A szén-monoxid-mérgezéses esetek legnagyobb része nincs összefüggésben a kémény állapotával – véli a szóvivő. A nyílt lánggal égő tüzelő-, és fűtőeszközök a szoba levegőjét használják el az égés során, tehát nem a kémények okozzák a gondot, hanem a levegő-utánpótlás hiánya. Ha nincs elegendő levegő a szobában, akkor lehet bármennyire jó a kémény huzata, az áramlás megfordul a kéményben és másodpercek alatt létrejöhet a veszélyes mennyiségű szén-monoxid. Az esetek egy része pedig olyan fűtőeszköz miatt jön létre, amelyhez nincs füstelvezető csatlakoztatva, ilyen például a sziesztakályha is.

Tavaly az OKF adatai szerint 538 szén-monoxiddal összefüggő esethez riasztották a tűzoltókat, összesen 393 ember szenvedett valamilyen fokú mérgezést, közülük 17 ember veszítette életét. Idén január 26-ig 53 esetben riasztották a tűzoltókat a mérgező gáz miatt, 32-en szenvedtek kisebb-nagyobb mérgezést, 3 ember pedig meghalt. A szervezet szerint a korábbi évekhez képest ezek a számok nem mutatnak jelentős növekedést.

Forrás: http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/kivereznek_a_cegek_a_rezsicsokkentes_miatt.628672.html

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.