GYIK

Szilárd tüzelésű kazán, kandalló

Nem köthető be, mivel nem lesz azonos a huzat mértéke a két kéményben és így lecsökken a tüzelőberendezésünk hatásfoka, ami azt eredményezi, hogy több fát kell raknunk a tűzre. A megfelelő megoldás a kémény magasítása, annak bélelése után.

Először is tudnunk kell a kandalló teljesítményét, majd a füstcsonk méretét. Vegyünk példának egy 24Kw-os kandallót, aminek a füstcsonk mérete 130mm. Ez azt jelenti, hogy a kémény (meglévő tégla kémény) keresztmetszetébe legalább ekkora átmérőjű béléscsövet kell betennünk. Ha ez lehetséges és nincs elhúzás a kéményben, merevfalú korrózióálló acél csővel béleljük ki a meglévő kürtőt. A kandalló bekötésére használjuk az általunk forgalmazott kandalló füstcsöveket. Minden esetben szükséges hő-és áramlástechnikai méretezéssel alátámasztani a rendszer megfelelő működését.
Kandalló füstcsövek: http://kemenyraktar.hu/kandallo-fustcsovek-es-idomok/
Béléscsövek: http://kemenyraktar.hu/egyfalu-belescsovek/

Ebben az esetben, ha a készülékgyártó nem engedélyez keresztmetszet szűkítést, egyrészről kimarhatjuk a kéményünket a megfelelő átmérő eléréséhez, vagy új szigetelt szerelt kéményt telepíthetünk. Amennyiben új készüléket vásárolunk, mérjük fel a kéménykürtőnk keresztmetszetét.
Szigetelt szerelt kémény: http://kemenyraktar.hu/szigetelt-kemenyrendszerek/

A kátrányosodás mértékét nagyban befolyásolhatja a tüzelőanyag fajtája, mérete, nedvességtartalma és fűtőértéke. A fa csökkenő nedvességtartalmával egyenes arányban nő a fűtőértéke. Általánosságban a kazánokban minden fa fajta elégethető, azonban az a legideálisabb, ha a nedvességtartalom nem haladja meg a 20 %-ot. A füstgázban a szén-dioxid és vízgőz részben vegyül és szénsav keletkezik, a kevés kén, kén-dioxiddá és kén-trioxiddá ég el, amelyek vízgőzzel keveredve kénessavvá, kénsavvá válnak. A kéményfejben lehűlő-visszahűlő égéstermékből a vízgőz a kürtő felületén kicsapódva a szerkezetben kapilláris kondenzációt, páradiffúziót okoz, amely kiszellőzés, elvezetés nélkül tovább roncsolja az égéstermék-elvezető szerkezetet. A szénsav és a kénessav viszonylag gyenge savak, de a kénsav erős sav. Ezek megtámadják az égéstermék-elvezető belső héját – kürtőt, köpenyt és egyéb épületszerkezeteket. A kénessav – különösen az egyhéjú, falazott kéményeknél – a tégla és habarcs szabad mésztartalmát megtámadva gipsszé alakul át, és térfogat-növekedés miatt roncsolja, szétfeszíti a kémény szerkezetet. Az égéstermék-elvezető anyagai, egyhéjú és többhéjú kémények esetén is, alapvetően szilikátok, azaz lúgos kémhatású anyagok, amelyek a füstgázból kicsapódó savakkal sót alkothatnak, amiből kialakul a szerkezetek korróziója. Ezért meghatározó feltétel a kémények választásánál a savállóság.
Amivel védekezni tudunk a kátrányosodás ellen az a megfelelően száraz tűzifa, amit legalább egy évig szárítunk a felhasználás előtt szabad levegőn. Gondoskodnunk kell a megfelelő égéstermék-elvezetésről és minél kevesebb iránytöréssel csatlakoztatni a füstcsövet a kéménybe.
Saválló béléscső: http://kemenyraktar.hu/egyfalu-belescsovek/

A szén-monoxid érzékelő felhelyezése minden fűtési berendezésnél ajánlott. Amennyiben “B” típusú gázkészülékkel rendelkezik, azaz nyílt égésterű gázcirkóval, érdemes beruházni egy szén-monoxid érzékelőre, ugyanis ez az egyik leggyakoribb veszélyforrás, mivel a készülék a helyiség levegőjét használja fel az égéshez. 

Amennyiben többet szeretne megtudni a szén-monoxid veszélyeiről, kattintson az alábbi linkre: http://kemenyraktar.hu/minden-amit-a-szen-monoxidrol-tudni-akartal/

Gázkazán (cirkó), konvektor

A konvektoroknál és gáz cirkó kazánoknál az úgynevezett harmónika könyök elemeket a szabályozások értelmében ki kell cserélni vonalhegesztett ellenörző/tisztító ajtóval ellátott idomra, amin keresztül később a kéményseprő el tudja végezni a kívánt ellenőrzéseket. A megfelelő idomokat itt találja:

http://kemenyraktar.hu/aluminium-fustcsovek-es-idomok/